Rettentően élveztem a Final Jam forgatását.A rettentő jó zene,a hangulat,az emberek.Mind olyan csodálatosak voltak.Táncoltunk,énekeltünk,buliztunk.A 3 dolog,amit a legjobban imádok.
Persze eléggé el is fáradtunk.Ráadásus el is húzodott a jelenet forgatása,így 2 órával később került sor az ebédszünetre,amit már mindenki nagyon várt.
Elindultam a nagy tömeggel a büfé felé,gondoltam kinn megvárom a többieket.Vártam,vártam,de csak Nick jött ki,aminek persze örültem.Kaptam tőle egy finom,lágy csókot és elhúzott egy üres asztalhoz.Időközben sokan
mellénk ültek és kérdezősködtek ismét,de Cathy sehol nem volt.Nagyon meguntam az idióta kérdéseket,úgyhogy gondoltam felhívom Cathy-t egy kis nyugalom reményében.Felvette és mondta,hogy nem tud most idejönni,de én menjek el valahova,nem tudom hova.
Elmagyarázta nekem az utat,én meg szóltam Nicknek,hogy kicsit elmegyek,felkerekedtem és elindultam Cathy-hez.Miközben mentem eszembe jutott,hogy én össze akarom hozni Joe-t és Cathy-t.Kelett valami jó kis terv.Ma csak 6-ig volt forgatás és gondoltam
utána áthívom őket magamhoz és hogy ne legyen feltünő hívom Nicket is..meg akár Kevint.Aztán majd ott "véletlen" kettesben maradnak kicsit egy romantikus film alatt gyertyafénynél,mert ugye a lámpa is "ki fog égni".Mire ezt elgondoltam,
oda is értem hozzá.Vagyis hozzájuk.Arra léptem be a terembe,hogy Joe ott fekszik Cathy ölében és nagyon édesen alszik.Nagyon elmosolyoodtam,mert ez könnyebb lesz,mint gondoltam.Nagyon összeillenek.És ahohy íggy rájuk néztem már láttam is magam előtt a jövőjüket.
Pár pillanat után Joe felkelt.Ásított egy nagyot,majd a szép szemeivel bambán nézett ki a fejéből és bocsánatot kért,amiért elaludt Cathy ölében.Cat már kérdezte,hogy mit szerettem volna neki mondani,de gondoltam ez megy magától is,nem kell ide az én ötletem.
Csak hagyni kell őket most is kettesben.
-Semmi,nem fontos annyira,most mennem kell. - feleltem és suhantam is vissza a büfé felé.Ám még visszapillantottam egy utolsót,hogy integessek nekik,de azt láttam,hogy Joe,Cathy kezét fogja és a fülébe suttog valamit.Na,hát ez remek!Még a segítségem se kell ide!
Visszamentem Nick-hez.A tervem azért nem vetettem el és megosztottam vele,de a célom,hogy összehozzam e két csodás embert,megtartottam magamnak.Ezek után már csak egy jelenetet vettünk fel,amiben Demi,én és Joe voltunk.Hogy őszinte legyek,már vártam a végét,hogy
mehessünk hozzám és minél előbb megtörténjen az első csók...feltéve,ha még nem csattant el.Végül fél hétkor végeztünk és én közben nem is találkoztam Cathy-vel,mert ő már nem volt benne ebbe a jelenetbe.Szóval reménykedtem,hogy megvár.Rohantam ki a teremből,eszeveszetten kerestem őt,de
nem találtam sehol.Magamhoz vettem gyorsan a táskám és kifutottam az óriási kapun az utcára.Két alakot láttam menni,kicsit távolba,de az egyik Cathy volt,felismertem.A másik pedig...talán Joe??Hmm...nem láttam jól,ígyhát oda kiáltottam neki.
- Cathy!!-mire ő hátrafordult,mosolygott egyet és mutogatott,hogy most mennie kell és integetett.A fiú is hátranézett,de egyáltalán nem Joe volt az.Ki a fene lehetett?Töprengtem még az utcán egy darabig,mikor Nick loholt ki utánam.
- Meg se vársz??? - lihegett.
- De,de,csak Cathy-nek elfelejtettem mondani,hogy menjünk hozzám és most akartam utolérni,de nem sikerült,vagyis szóltam neki,de ő csak lerázott. - mondtam kicsit szemrehányóan.
- Biztos sietett valahová.Majd máskor jön  ő is.Nyugi.Gyere menjünk. - fogta meg a kezem és elindultunk hozzám.
- Igen.Biztos sietett egy pasival.Mert egy pasival volt.És nem tudom ki volt az,de fogták egymás kezét.
- És ez olyan nagy tragédia édesem? - az "édesem" szó nagyon megérintett és kicsit ki is billentett a felháborodott ságomból,de visszazökkentem.
- Hát..nem gondolod,hogy kicsit fura?Először ott van neki Pete és közben te is aztán Joe-val is alakul most valami,erre egy idegen pasival járkál kézen fogva.Mindezt egy hét alatt.
- Figyelj,ilyen korban mindenki keresi a hozzá valót,amit nem könnyű megtalálni.Ő is ezt csinálja.Keresi a neki valót.Gondolom neked is volt már előttem barátod.
- Persze,hogy volt,de közben nem kavartam 3 másik pasival.
- Jaj..jólvan,mind1,hagyjuk.Ez az ő dolga.Ne szólj bele.Foglalkozz inkább a te saját magán életeddel.
- Hmm...ez célzás volt? - mosoly szökött a komor arcomra.
- Hát,veheted annak is.Mindenesetre,ígérd meg,hogy ezt most elfelejted és hagyod Cathy magánéletét,mert az az ő dolga.Rendben?
- Rendben... - sétálgattunk hazfele.Gondolkodtam a dolgokon és azért ez egy kicsit mégiscsak felháborító.Szegény Joe-val hogy lehet ezt megtenni.Úgy döntöttem beszélni fogok vele.De egyenlőre Nick-re kell koncentrálnom,nehogy én szívjak és esetleg elveszítsem.
Ahogy sétálgattunk haza észrevettük,hogy valaki figyel minket.Próbáltunk nem törődni vele.Nick nyugtatott,hogy csak egy fotós.És mint nemsokkal később ki is derült,tényleg az volt.A paparazzik is tökre felidegesítettek már.Nagyon mérges lettem hirtelen,de Nicknek nem mutattam.
Hazaértünk.Nem sok időt töltöttünk együtt,de az a kicsi nagyon jó volt.Egyre jobban éreztem,hogy szerelmes vagyok belé.Másnap szabadnapunk volt,minden héten van egy nap szabadnap,a vasárnap.Természetesen Nick-el találkoztam.Már alig vártam,hogy újra láthassam.Megbeszéltük,hogy egy arra
eső Burger King-nél találkozunk.Amikor én odaértem,ő már ott várt rám.Mikor megláttam elkezdtem felé rohanni,s mikor odaértem nagy lendülettel megöleltem.
- Szia kicsim. - mosolygott.
- Nicky..úúúúúúgy,de úúgy hiányoztáááál! - mormogtam a mellkasába,hisz csak odáig értem neki.
- Te is nekem.Minden rendben?
- Igen.Veled?
- Velem is.Gyere menjünk be a Burgerbe. - megfogta a kezem és berántott.Meg se várta,míg azt mondom "jó",vagy esetleg azt,hogy "most nincs kedvem,menjünk inkább máshova".Elvezetett a leghátsó asztalhoz és nem hittem a szememnek.Cathy ült ott fülig érő vigyorral a száján.Mintha misem történt volna.
- Mit keres itt? - suttogtam Nick felé.
- Nyugi.Csak beszélgetni jött...Szia Cathy! - köszönt oda neki nagy vidáman.
- Sziasztok!Már vártalak titeket. - kacsintott Cathy.
- Kicsim..menj el kaját kérni oké?Nekem a szokásos,Cathy már rendelt,magadnak pedig,amit szeretnél - fordult felém Nick és a kezembe nyomott 20 dollárt.Én ismét pattogva az idegességtől odamentem a pulthoz,hogy rendeljek.El is mondtam,hogy mit szeretnék,közben Nicéket figyeltem.Jóízűen beszélgettek,nevetgéltek.
Persze.Engem meg elküldenek kajáért,míg ők ott trécselnek.Véletlenül se zavarjak.Kész.Teljesen felment bennem a pumpa és otthagyva a még ki nem adott rendelést visszasuhantam hozzájuk.
- Ti mit képzeltek magatokról????!!! - kezdtem kiabálni,de azért kicsit halkabban,hogy ne keltsek nagy feltünést.
- Mi?? - nézett rám értetlenül Nick.
- Engem elküldtök,hogy ti kettesben lehessetek!Hát köszi!
- Audrey,nyugodj le.Semmi ilyesmiről nincs szó,te paranoiás vagy.Hozd ide az ennivalót és megbeszéljük.
- Nem!Nem vagyok paranoiás,csak realista!A kajádért meg menj ki te,ha annyira akarod!
- Na jó,ebből mostmár elég! - állt fel mellém Nick,szintén emelt hangal - Tudod már elég unalmas,hogy te egyfolytában kavarsz!Mostmár állj le!
- Jólvan,ne félj,leállok!Kész,végeztem! - és egy fordulattal kiloholtam a gyorsétteremből.