A nap folyamán elég sok minden történt már és még korán sincs vége.A nap eleje fele összejöttem Joe-val,aztán nem sokkal később Cathy rosszul lett,utána ismét úgy tűnt számomra,hogy közte és Nick között nem csupán baráti szálak vannak,ám hirtelen minden megváltozott. Cathy-vel ültünk a várakozó teremben,mert Joe és Demi közös jelenetet forgattak épp.Egyikünk sem szólt a másikhoz,aminek részemről a Nick-el való túl közeli kapcsolat volt az oka,részéről meg az gondolom,hogy pontosan tisztában volt ezzel.De nem sokáig ültünk így,mert egyszercsak hirtelen felállt,kirohant a teremből,majd Nick-el a "kezében" tért vissza és leültette mellém.Állítása szerint Nick ugyanúgy kedvel engem,mint én őt.Azt mondta besélgessónk egy kicsit,aztán ismét kifele vette az irányt.Nick-el egymásra néztünk és mindketten egyszerre kezdtük el mondanivalónkat.
- Nézd én..
- Talán igaza...- szólaltunk meg egyszerre és amint meghallottuk,hogy a másik is belekezdett valamibe mindketten
egyszerre úgyanúgy elhallgattunk.Néztük egymást és mindketten elnevettük magunkat egy kicsit.
- Aranyosan nevetsz. - mosolygott ő is rám.
- Oh..köszönöm..-éreztem,hogy elpirulok.
- Szóval te,meg Joe...ti ketten most...- beszélt kicsit szaggatottan.
- Hát..igen..
- Az klaszz..-nézett a földre.
- De Nick...Cathy mért mondta azt,amit mondott? - a szememmel az ő pillantását kutattam.
- Nem tudom..ez..nekem is új még valahogy..mármint..az elején én nem igazán kedveltelek,mert kicsit ellenszenvesnek tűntél,de aztán ma,mikor megláttalak Joe-val,mintha télleg féltékeny lettem volna..fura érzés..és hogy őszinte legyek,most is mintha vaalami kő lenne a gyomromban.Nagyon aranyos volt,ahogy ezt mondta.Bár,közben nem rám nézett,hanem össze vissza vetette a pillantásait,de ez csak azért volt,mert zavarban volt.Hirtelen minden megváltozott.Még csak ma,pár órája kezdtem el járni Joe-val és erre tessék.Kiderül,hogy az igazi szerelmem is érez irántam valamit és nem vagyok számára közömbös.Nagyon örültem,de
közben kicsit féltem is attól,hogy Joe mit fog hozzá szólni.Féltem,hogy majd egy utcasarkinak tart,vagy pénz éhesnek.
De muszáj volt kezdenem valamit ezzel a helyzettel.Erre vártam,mióta elkezdődött a forgatás.Arra,hogy Nick és én végre jó kapcsolatban legyünk és kialakuljon köztünk valami.Majd valahogy kimagyarázom magam Joe-nál.De ezt most nem szúrhatom el.Ezt télleg nem.
- Tudod..nekem mindig is szinpatikus voltál.Már az első nap.És rettentő féltékeny voltam..illetve néha még most is vagyok
Cathy-re.Őt látszik mennyire szereted.Aggódsz érte,törődsz vele...
- Cathy meg én csak barátok vagyunk.És barátként is szeretjük egymást,ezt már megbeszéltük.Féltékenykedni nekem lenne
okom Joe-ra.Hiszen..a barátod.- vágott a szavaimba.
-Joe-val csak azért kezdtem el valami kis komolyabb kapcsolatot,mert téged akartalak elfelejteni.Ez csúnya dolog tudom,de nem kihasználtam,ne értsd félre,mert jól néz ki meg aranyo és vicces meg minden és ha te nem lennél valószínűleg ő lenne most az álom pasim,de így hogy te itt vagy... - halkult a hangom.Éreztem,hogy az arcom ismét pirosodni kezd.Közelebb húzódott hozzám és megölelt.Életem addigi egyik legszebb pillanata volt az.A testem melegség járta át.Átöleltem én is őt és ő csak fúrta a fejét a nyakamba.Én a hátát simogattam és a szám fülig ért.A szemem is becsuktam annyira boldog voltam.Amikor elengedtük egymást egymás szemeit néztük.A gyönyörű csillogű barna szemeivel néztem farkasszemet.Ezt a pillanatot,már csak egy csók tökéletesíthette volna,pont mint a filmekben,de ő nem kezdeményezett iránta,én meg nem mertem,nehogy túl gyors legyek neki.Ígyhát a végén csak egy puszit adtam a finom puha arcára.Amikor visszahúztam a fejem az arcától,láttam,hogy a szemei a szemem és a szám közt cikáznak.Valaki egyszer azt mondta nekem,hogy ha egy fiú a szám nézi,meg akar csókolni.Hogy őszinte legyek,kicsit izgatott lettem.De láttam a szemében,hogy ő sem meri megtenni,ugyanúgy,ahogy én sem.De nagyon szerettem volna,és mivel egyre bizonyosabbá vált számomra,hogy ő is lassan elkezdtem felé közeledni.Ő is erőt vett magán és az ajkait az enyémre tapasztotta.Végre megtörtént.Abban a pillanatban minden tökéletesnek tűnt és az is volt.A szemeim becsuktam,akárcsak ő,éreztem a finom puha ajkait és nem is figyeltem másra.Persze nálam nem mehet minden simán,valaminek mindig történnie kell és ez most sem volt másképp.Hallottam,hogy valaki nyitja az ajtót.Nick-el hirtelen mindketten az ajtó felé néztünk,amin Joe lépett be.A szemeim kikerekedtek,a szívem hevesen dobogott tovább,de ezuttal amiatt,hogy Joe-tól mit fogok én kapni és hogy magyarázom meg neki a dolgokat,de  hirtelen ő is máshogy fogadta a dolgot,mint ahogy képzeltem.Kezdtem azt hinni,hogy ma fordított nap van.Joe mosolygott.
A barátnője,aki igaz,hogy még csak egy napja az,de mégis az,az öccsével csókolózott és ő mosolyog.Aztán megszólalt.
- Tudtam. - a hangjában csak egy csöppnyi kis csalódottság volt és még mindig mosolygott.Én nem értettem semmit és
valószínüleg Nick sem,mert visszakérdezett.
- Mit tudtál?..
- Ugyan már Nick.Mindenki látta,hogy Audrey téged szeret.Egyfolytában téged nézett,amikor csak rápillantottam.Amikor
te és Cathy csak köszöntetek is egymásnak azon nyomban elkapta a féltékenységi méreg.Ne mondd,hogy pont te nem vetted
észre.
- Na de.. - próbált kinyögni valamit Nick.
- Joe,ne haragudj..én..tudom,hogy most mit gondolhatsz rólam,de hidd el van rá magyarázatom. - ejtettem ki a szavakat én.
- Nem kell megmagyarázni,tudtam,hogy ez lesz.Már reggel,mikor Nick odajött hozzám,hogy tetszem neked.Furcsáltam a
dolgot,de mért izgatná ez Nicket,ha ő nem ugyanezt érezné irántad.
- Ehh.. - mosolyodott el kínjában Nick.
- Nem baj öcsi.Örülök,hogy végre találtál magadnak egy aranyos lányt.Sok sikert. - ezzel kiment a teremből.A jó öreg,ismerős síri csend ismét uralmába vett minket.Kínosan éreztem magam és Nick se volt külömb.Sajnálta a bátyát,ahogy én is.De nem tudtunk mit tenni.Szerelmesek voltunk egymásba.Legalábbis én belé.Ezt már biztosan tudom.Aztán Liz szokás szerint megtörte a csendet a szokásos mondattal.
- Nick,gyere,az utolsó jeleneted jön.
- Megyek Liz. - válaszolt,majd rámnézett. - Most be kell mennem.De miután végeztem megvárlak.
Visszaszáéllt belém az élet az utolsó mondata hallatán.Kicsit ugyanis megijedtem,hogy Joe miatt inkább mégsem akarna velem lenni,de ez a mondat nem éppen úgy hangzott.
- Jólvan.Ügyes légy! - mosolyoogtam rá kedvesen.Ő viszonozta ezt és bement a stúdióba.